top of page

Nyári method sztorik 2017 - 4.rész - Kunság-Tava, Fegyvernek 2017.07.16. - Egy jó halas nap a Kunság

  • Szerző képe: Szabolcs Szucs
    Szabolcs Szucs
  • 2017. júl. 16.
  • 3 perc olvasás

Ezen a héten a fegyverneki Kunság tavát látogattam meg. Idén még nem horgásztam itt, egy áprilisi horgászversenyt leszámítva. ​​Reggel érkeztem fél 8 körül. A tónak az árnyékos túloldala teljesen foglalt volt, a bejárati oldalon, bejárattól balra a négyes álláson tudtam kipakolni, amit igazán nem bántam, mert egyrészt közelebb volt, másrészt pedig itt még nem tudtam soha sem horgászni, ez az állás mindig foglalt szokott lenni. ​​Tőlem balra erősen akadós rész található, jobbra mellettem nem horgászott senki ezt és a viharos (balról jobbra fújó) szelet figyelembe véve kézenfekvőnek tűnt, hogy methoddal középre és kissé jobbra kitérve fogok egy sávban kereső horgászni. A tó vize szép tiszta, a parttól távolodva hirtelen mélyül, az állás pedig tulajdonképpen egy nádnyiladék, mindkét oldalról erős nádas veszi közre, így a másik bottal pedig a nád tövénél szerettem volna amúrozni.

Alapvetően így kettő, botonként eltérő stratégiával és többféle etetővel készültem: a method kosaras bottal kb. 45 méterre állítottam be az etetést (klipsz) és először kukorica alapú gyümölcsös fluo színű etetőt alkalmaztam, alapozó etetés nélkül. A másik botot a nád tövétől 1-2 méterre helyeztem el és spombbal alapozó etetésként 2 kilónyi zöld, amúrozó főtt kukoricát és fél kiló főtt kendermag keverékét szórtam be hozzá. Csaliként methodra popupokat kínáltam fel csalitüskén, a kukoricás etetésemen pedig 3 szem kukoricát lebegtettem meg, illetve oldódó nagyméretű, zöld amúrozós fermentált pelletet, mindkettőt

hajszálelőkén.

​​A délelőtt kevés eseménnyel telt el, így maradt idő a közelben horgászó pecásokkal beszélgetni, tapasztalatot cserélni. A délelőtti kapásokra jellemző volt, hogy többet kellett várni. Az első órában 2 szép kárászt fogtam a methodos boton a gyümölcsös etetővel, így váltottam halliszt alapú gyümölcsös etetőre, amit egy 8mm-es füstölős, ananászos popuppal társítottam.

Első ponty.

Ez a kombináció megtörte a csendet és az első szép ponty landolt a matracon! A környéken elég nagy csend volt a déli órákban, örültem, hogy azért ez a hal legalább jött.​​

Ekkor már sejtettem, hogy ma ezen a tavon a halliszt alapú etetőké lesz a főszerep, ami a method-ot illeti. Pár újabb bedobást és kapástalan percet követően bekevertem egy újabb etetőanyagot, amely egy kifejezetten erősen hallisztes alapú sötétzöld színű volt. Csalik terén először a sötétebb színvilág felől indultam és egy fekete színű fokhagyma-mandulás csalit szúrtam a csalitüskére. Nem volt rá kapás.

​Az újabb halat egy az etetőanyag színével szinte teljesen megegyező, de az előzőtől világosabb színű fekvő bojli hozta, igaz kifejezetten sokat kellett a kapásra várni. Látván a trendet, ezt követően a világosabb színű csalik felé vettem az irányt.

Először egy 8mm-es füstölős, epres popuppal társítottam, ami újabb pontyot eredményezett. Az újradobás azonban nem adott halat. Ismét élénkebb csalit raktam fel, egy narancssárga, fűszeres ízesítésű popup, de hal ebből nem lett.

A nádszéli etetésemen közben nagy csend honolt és tejsavas-ananászos etető és büdös etetőkukorica keverékét kezdtem el felkínálni pellet feeder kosárban, ami mellé először 3 szem tejsavas kukoricát, később 2 szem ananászos tigrismogyorót lebegtettem hajszálelőkén. Eredménytelenül.

Az újabb halat egy gyömbéres (fluo-sárgás-zöld színű) 8mm-es popup adta methodon. Ezt követően a rikító színű csalikat próbálgattam, amiből egy élénk rózsaszínű dumbell nagyon gyorsan egymás után hozott 2 újabb pontyot.

Ezt követően valami nagyobb jószágot akasztottam szintén ezzel a csalival, amit erővel kellett (volna) a tőlem balra található akadós résztől távol tartani. Ez sajnos nem sikerült, a szerelékem bánta. Így szünet, szerelés következett. Ez a viharos szélben nem volt könnyű feladat.

A nádszéli etetésemen a délután során újabb stratégiát próbáltam ki. Vízközt próbáltam keresni a halat. Folyamatosan szórtam 2-3 szemenként zöld etetőkukoricát, szinte folyamatosan hullott a kukorica befele, miközben rápróbáltam a fokhagymás gumikukoricára egy extra hosszú,kb. 60 centis előkén és csalitüskén meglebegtetve. Pár bizonytalanabb mozdítás ebből a módszerből volt egész nap ezen a boton kizárólag, de hal így sem lett ebből sem.

A methodos botomon a szerelést követően érezhetően óvatosabbak lettek a halak, az elmúlt 2 óra pörgése alább hagyott és egyre több óvatos maszatolást kellett kivárni, amíg meghúzták a pontyok a csalit. Egy halnál így is kiakadt a horog, míg egy másik meglett. A végén a kisszemű fokhagymás gumikukoricára itt is rápróbáltam, de végül összesen 2kárásszal és 6 ponttyal zártam a délutánt és a napot. Volt egy gyönyörű, botgörbítős kapásom a végén még, de nem akadt meg. Összegezve azt mondhatom, hogy ez a víz kifejezetten egy olyan víz, ahol hallisztes etetővel nagyobb sikereket lehet elérni és ahol ezen a napon az élénk rózsaszínű csali és a method módszer minden más próbálkozásomat lepipálta. C&R.


Commenti


Single post: Blog_Single_Post_Widget
bottom of page